A nyár veszélyei !
2011.07.01. 16:38

Ne vakard, fertőtlenítsd!
Ahogy minden évszaknak, úgy a nyárnak is megvannak a veszélyei. A nyár hírnökei közül talán a rovarok okozzák a legtöbb kellemetlenséget. Az Európában ismert szúnyogok ugyan bosszantóak, de nem veszélyesek, általában a viszketésen kívül nem tapasztalunk egyéb tüneteket. Egészségügyi következménye akkor lehet, ha allergiás reakciót tapasztalunk: ilyen a légszomj, vagy a nyakon, szájon, szemen és környékén kialakult nagyobb duzzanat.
Tévhit, hogy a kis, szárnyas ragadozók a vér édessége szerint választják ki áldozatukat. A vérbő, szőrtelen felületeket kedvelik, továbbá a kibocsátott hő és az izzadság szaga vonzza őket. Érdemes tehát energiát fordítani a megelőzésre, védőkrémek és spray-k széles választéka áll rendelkezésünkre.
Ha már csak az utókezelésre van lehetőségünk, a szakemberek azt javasolják, hogy a csípést követően azonnal fertőtlenítsük a területet, semmiképpen se vakarjuk, ugyanis a sérült bőrfelületen keresztül baktériumok juthatnak a szervezetünkbe, mely fertőzést eredményezhet. Ha a viszketés elviselhetetlen, hűtsük a problémás területet!
Nyáron is ellenség: a kullancs
A fenti tünetekkel ellentétben a kullancs csípése fájdalommentes, nem jár viszketéssel, a jóllakott állat elhagyja áldozatát, ezért lehetséges, hogy egyáltalán nem vesszük észre azt. Ha azonban kórokozókat juttat a szervezetbe, egyértelművé válik a jelenléte. A kullancs által terjesztett legismertebb és egyben legveszélyesebb betegségek a lyme kór és az agyvelőgyulladás. A lyme kór tünetei egy hónapon belül jelentkeznek, influenzához hasonlóan hidegrázással, lázzal, fejfájással, levertséggel és izomfájdalommal.
Jellegzetes kör alakú, kokárdaszerű, piros kiütés jelenhet meg a parazita csípésének helyén vagy annak közelében. Az agyvelőgyulladás megjelenésének ideje 8-24 nap közé tehető, első szakaszában lehet tünetmentes, de a nátha jellemzőit is mutathatja. Ezután lázmentes állapot és viszonylag tünetmentes időszak következik, majd a neurológiai szövődményekkel járó második szakasz.
Darazsak és méhek
A legtöbb ember nehezen tesz különbséget darázs és méh között, ezért fél az allergiás reakciót okozó csípéstől. Míg a darazsak jóval élénk színűbbek, és nagyobb a kontraszt a sárga-fekete mintában, addig a méhekre inkább a hamvas jelzőt használhatnánk. A legtöbb méh faj ránk nézve veszélytelen, a nőstény poszméheknek például nincs is fullánkjuk. Fénykedvelő állatok, ezért az esti órákban sem meglepő a jelenlétük a lakásban. Kutatók egy csoportja kísérletet tett az afrikai házaló és vadméhek keresztezésére. Ez egy igen agresszív faj létrejöttét eredményezte, amik a laboratóriumi körülmények közül kiszabadulva egyaránt veszélyt jelentenek fajtársaikra és az emberekre is.
Hazánkban a lódarázs a legveszélyesebb. Ha méh- vagy darázscsípést követően ezeket a tüneteket tapasztalja: sápadtság, hideg veríték, nyirkos bőr, gyors légzés és pulzus, álmosság, eszméletvesztés – azonnal kérjen segítséget! Extrém esetben súlyos, a vérkeringés összeomlásához vezető allergiás reakciót okozhat, és halálhoz vezethet. A méh- és a darázscsípés kezelése is eltérő módon történik, ezeket otthon is tudjuk alkalmazni.
Méhcsípésre – melynek savas a mérge – alkalmazzunk gyenge lúgot, például szódabikarbóna pasztát vagy hígított ammóniát, hogy a savas méreg semlegesíthető legyen. A darázs mérge azonban lúgos, így ecettel vagy citromlével közömbösíthető. Abban az esetben, ha nem tudjuk eldönteni, hogy milyen csípéssel állunk szemben, allergiaellenes krémet és hideg nyomókötést használjunk.
Nyári ételek
A nagy nyári melegben szívesebben fogyasztunk könnyű ételeket, friss zöldségeket, gyümölcsöket, valamint olyan, általában krémes-tejeshűsítő finomságokat, mint a fagylalt, a sorbet és a jeges shake-ek. A gyümölcsök és zöldségek felületes tisztítása és a fehérjében gazdag élelmiszerek helytelen tárolása ételfertőzést és -mérgezést eredményezhet. A baktériumok és kórokozók elszaporodását okozta betegségek, így a gyomor- és bélhurut kialakulásának vagy a szalmonella-fertőzésnek a veszélye ilyenkor nem csekély.
Elvileg bármely élelmiszer fertőződhet, és közvetítheti a kórokozókat, hazai körülmények között mégis elsősorban a nyersen vagy minimális hőkezeléssel fogyasztott élelmiszerek a kockázatosak. Ilyenek a szezonális zöldségek, bogyós gyümölcsök (eper, málna), dinnye, valamint a szennyezett víz és a nyers tej, sajt.
Strandbetegségek
Sok kellemetlenségeket okozhatnak a „strandbetegségek” is. A szaunában, napozóágyakon, uszodában, a medence környékén számos gomba faj telepedhet meg, melyek inkább a nőkre nézve veszélyesek, de a férfiak sem lélegezhetnek fel. Leggyakoribb strandbetegségek a körömgomba, az uszoda- és a közönséges szemölcs és az ótvar. Ezek kialakulása könnyen megelőzhető, ha a nyári fürdőzés után szárazra töröljük a bőrünket, ha mindig papucsot viselünk, amelyet lehetőleg még a szaunában sem veszünk le.
A gőzkabinokban, illetve a közösség által igénybe vett ülőhelyeken tegyünk magunk alá törölközőt, amelyet csak erre a célra használjunk! A lábadnak, az intim területeknek és a test többi részének használjunk külön-külön törölközőt, így elkerülhetjük a fertőzéseket.
A rovarcsípések tüneti kezelése
A legtöbb rovarcsípés csupán helyi reakciókat vált ki, mint a bőrpír, duzzanat, fájdalom, valamint viszketegség. Ennek megfelelően sokszor elegendő a fullánk eltávolítása, a seb lemosása és egy kis hűtés alkalmazása.
Miután jól megmostad a csípés helyét vízzel és szappannal, alkalmazhatsz egyéb tüneti kezelést is:
• egy jeges zacskó vagy hideg borogatás
• szódabikarbónából készült pép
• szteroidos krém égésre, vagy bármilyen más viszketés elleni gél vagy kenőcs, amely segítheti a gyermeket abban, hogy minél kevesebbet vakarja a csípés helyét.
Sok esetben más gyógyszerek, beleértve a viszketés elleni Anti hisztamint, a difenhidramint, vagy a gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofén vagy a paracetamol (acetaminofén) szintén segíthetnek a kis betegen. A nagyobb kiterjedésű helyi reakciók általában egy rövid, orális úton való szteroid kezelést igényelnek a gyerekek. Ha a csípés elfertőződik, antibiotikumra lesz szükség.
|