Szelén: a védőhatású nyomelem

Antioxidáns hatása - Rákmegelőző szerepe - Szív- és érrendszeri betegségek - Immunrendszer - A szelén forrásai - A szükséges mennyiség

A szelént 1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius, és Szelénéről, a hold görög istennőjéről nevezte el. Sokáig toxikus vegyületnek tartották, és jelenleg is széles körben használják az iparban: többek között félvezetők, fénymásolók, rozsdamentes acél készítéséhez. A század közepén állatkísérletek segítségével azonban bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen nyomelem.

Ma már számos kutató szerint az egyik leghatásosabb gyógyerejű ásványi anyagot tisztelhetjük benne, és jelenleg, mint potenciálisan hatékony rákellenes szert vizsgálják.

A szervezetben ugyan csekély mennyiségben, csak nyomokban fordul elő, de ez az ásványi anyag alapvetően fontos a növekedéshez, a termékenységhez, a máj működéséhez, a haj és a bőr karbantartásához, valamint a látáshoz. Újabb adatok szerint a sejtek működéséhez nélkülözhetetlen aktív formájú pajzsmirigyhormon kialakulásához is szükséges. Jóformán a test minden sejtje tartalmazza, de legnagyobb mennyiségben, a vesében, a májban, a lépben, a hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel.

Antioxidáns hatása:

A szelén a szervezet antioxidáns védelmi rendszerében vesz részt, ami gátolja a szabad gyökök DNS-molekulákat károsító hatását. Egyrészt önmagában is fontos antioxidáns, másrészt létfontosságú szerepet játszik a glutation-peroxidáz antioxidáns hatású enzim működésében, amely fontos védőhatást fejt ki a környezetből és a táplálékkal a szervezetbe kerülő mérgekkel szemben. Összetett antioxidáns hatásának köszönhetően "bizonyos" megelőző szerepe lehet a szabad gyökökkel összefüggést mutató kóros elváltozásokkal így a rák, a szív- és érbetegségek, a stroke, a szürke hályog, a sárga folt elfajulással szemben, de az öregedési folyamatokat is lassíthatja. A glutation-peroxidáz enzim révén azonban az immunrendszer valamennyi összetevőjére hat, beleértve a fehérvérsejtek termelését és aktivitását, valamint a csecsemőmirigy (thymus) működését is.

Rákmegelőző szerepe:

A Cornell University és a University of Arizona 5 évig tartó vizsgálata során bebizonyította, hogy napi 200 µg szelén adagolásával 65%-kal csökkenthető a prosztatarák, 58%-kal a vastagbél- és végbélrák, 46%-kal a tüdőrák és 39%-kal az egyéb rák okozta halálozás. Más vizsgálatokban a szelén a petefészek, a méhnyak, a húgyhólyag, a nyelőcső, a hasnyálmirigy, és a májrák, illetve a leukémia ellen is hatásosnak bizonyult. Nagyszámú rákos beteget vizsgálva megállapították, hogy azoknál, akiknek a szervezete kevesebb szelént tartalmazott, sokkal több rosszindulatú daganat fejlődött ki, a kezelések után nagyobb valószínűséggel újultak ki a daganatok, az áttételek gyakrabban fordultak elő, és a halálozási arány is sokkal nagyobb volt, mint a magasabb szelénszinttel rendelkező társaik esetében.

Szív- és érrendszeri betegségek:

A szelén csökkentheti a szélütés és az infarktus kockázatát, mivel gátolja az erekben a vérrögképződést, sőt növeli a HDL ("jó") koleszterin arányát a vérben az LDL ("rossz") koleszterin rovására, amellyel szintén a szív és az erek egészségét szolgálja. A szelénkészítmények szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatása főleg a dohányosok vagy az infarktuson, illetve szélütésen már átesettek számára fontos, de a megfelelő napi bevitel mindenki számára hasznos lehet.

Immunrendszer:

A szelén az immunrendszer egészséges működéséhez is szükséges, mivel a szervezet a segítségével harcol a kórokozókkal és a ráksejtekkel szemben, ugyanakkor az ellenálló képességet is serkenti. Ezt a hatását, a száj herpeszt és az övsömört okozó vírusokkal szemben is érezteti, de egyes megfigyelések szerint a hepatitisz vírusok kártékony tevékenységét is gátolja. A HIV-vírus (az AIDS-et okozó vírus) elleni hatékonyságát jelenleg kutatják.

Hatékonyan alkalmazható még szürke hályog és sárgafolt-degeneráció megelőzésében. E-vitaminnal kombinálva a szelén gyulladáscsökkentésre, a reumás ízületi gyulladás, a pikkelysömör, a bőrfarkas és az ekcéma tüneteinek enyhítésére is képes.

A súlyosabb szelénhiány fokozza az immunrendszeri betegségek és a bőrt érintő gyulladásos elváltozások kialakulásának veszélyét. A szelénhiány tüneteihez tartozik még az izomgyengeség és a fáradtságérzet.

A terhesség alatti nagyfokú szelénhiány szívfejlődési rendellenességekhez vagy hirtelen csecsemőhalálhoz vezethet. A súlyos szelénhiány ritka, tünetei: visszamaradott növekedés és nemi fejlődés, csökkent nemző- és fogamzó képesség.

A szelén forrásai:

A táplálék szeléntartalma attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, illetve ahol az állat legelt mennyi volt a szelén. A termőtalaj szeléntartalma hazánkban sajnos igen alacsony, és sokak szerint ez is szerepet játszhat abban, hogy Magyarországon olyan magas az infarktus okozta halálozások száma.

Kína bizonyos vidékein mindennapos egy szelénhiány okozta betegség, amely főleg kisgyermekeknél jelentkezik, és szívelégtelenséget idéz elő. A túlzott szelénfelvétel rendkívül ritka.

Legnagyobb mennyiségben, a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vörös húsokban található. Jó forrásai még a tejtermékek elsősorban a vaj, a citrusfélék, az avokádó, hagyma, paradicsom, brokkoli, sörélesztő, lencse, búzacsíra, búzakorpa és a teljes kiőrlésű gabonafélék.

A szükséges mennyiség:

A szelén ajánlott napi adagja férfiaknak 70 µg, nőknek 55 µg, de sok táplálkozási szakember szerint az optimális szelénfogyasztásnak hosszú távon napi 100, illetve 200 µg közé kell esnie. Ennél többet, de legfeljebb 600 µg-ot csak rövid ideig, vírusfertőzések kezeléséhez, illetve a rák gyógyításához szabad használni.

A naponta elfogyasztott táplálékkal nehéz túladagolni a szelént, de a táplálékkiegészítő formájában adagolt szelén terápiás mennyisége (naponta legfeljebb 600 µg) és a mérgező mennyiség (900 µg) közötti különbség viszonylag kicsi, ezért alkalmazása körültekintést igényel. Mérgezési tünetek: idegesség, depresszió, émelygés, hányinger, fokhagymaszagú lehelet, izzadtság, hajhullás és a körmök törékenysége.

Az E-vitamin nagymértékben fokozza a szelén hatását, ezért szívbetegeknek a szelénpótlás mellett érdemes E-vitaminban gazdag táplálékot fogyasztaniuk.

Szelén

Az antioxidánsok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a táplálékok bomlásakor keletkező szabad gyököket megköti. Az E-vitaminnal kölcsönösen erősítik egymás hatását (szinergista hatásúak). A szelén lassítja az öregedést, enyhíti a menopauzás tüneteket, megakadályozza a fejbőr korpásódását, növeli az ellenálló képességet, megelőzi az infarktust és hatásos ízületi gyulladásoknál. Növeli a hallásélességet, segíti az izmok egészséges működését, elősegíti a termékenységet, támogatja a máj megfelelő működését. A szelén név a "Selene" görög szóból származik, ami holdat jelent. Ezt a nyomelemet 1817-ben fedezték fel. Olyan ritka, mint az arany, átlag 0,09 mg található 1 kg földben. A növény a szervetlen szelént szervessé alakítja, és ezt tudja a szervezet felhasználni. Ha csökken a szervezetben ennek az életfontosságú nyomelemnek a mennyisége, akkor számos védőfaktor működése zavart szenved. Ezt megakadályozhatjuk a szelén folyamatos szedésével.

A szelénnek az ember szervezetére gyakorolt jótékony hatása már Magyarországon is ismert. Csak a legutóbbi években kezdtek összegyűlni a fejlett ipari országokban azok a kísérleti adatok, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy a szelén is az antioxidánsok közé tartozik, s ekként igen fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében. A szelén megakadályozza, vagy legalábbis lassítja a szövetek öregedését. Közömbösíti néhány rákkeltő anyag hatását és védelmet nyújt bizonyos daganatos megbetegedésekkel szemben. Fontos a hasnyálmirigy működéséhez és a testszövetek rugalmasságához. A változás korában lévő nőknek előnyös a szedése, mivel enyhíti a menopauzában fellépő hőhullámokat és rossz közérzetet. A férfiaknak azonban még nagyobb szükségük van a szelénre, mivel annak nagy része a herékben összpontosul, és a spermával együtt tetemes mennyiség ürül ki a szervezetünkből. A szelén csökkenti a haj korpásódását. Fontos tudni, hogy a szelén és az E-vitamin szinergista hatású, ami azt jelenti, hogy együttesen erősebben hatnak az egészséges szívműködés biztosítására és az antitestképzésre, mint külön külön A kínai Keshan tartományban előforduló tömeges szívizom rendellenességet is a szelénhiány okozta , innen ered a Keshan-betegség elnevezés. A szelén természetes forrásai: búzacsira, korpa, hagyma, paradicsom, brokkoli, tonhal. Hiánya az ellenálló képesség korai elvesztésében nyilvánul meg. Átlagos napi szükséglete felnőttek részére 50-200 µg, az utóbbit csak orvosi javaslatra és ellenőrzés mellett tanácsos meghaladni, mert a túladagolás árthat.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés