Az ember veleszületett adott­ságainak sokszínű megnyilvánu-lá­sakor akkor beszélünk tehetségről, ha a gyermekekben valamelyik az átlagost számottevően meghaladja. Itt most az általános értelmi adott­ságról lesz szó, amiért a kromoszó­máinkban mindenütt megtalálható mintegy 1000 génpár felelős. E ge­netikai adottságok által biztosított lehetőségbirodalom valóra váltása és ennek milyensége elsősorban a családi hatásoktól, az iskolai okta­tás színvonalától, a kortársak el-várásaitól és a társadalmi feltéte­lektől függ. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy a fogantatáskor kialakuló „geneti­kai tervrajz” megvalósulásán so­kat ronthatnak bizonyos ártalmas hatások, mint a várandóság alat­ti cigarettázás, italozás, drogozás is. E jól ismert, de sokszor figyel­men kívül hagyott veszélyek mel­lett most egy újjal kell szembenéz­nünk, és ez a jódhiány.

A pajzsmirigy olyan az éle­tünkben, mint a sebességvál­tó a gépkocsiban. Ha a pajzsmi­rigy kevés hormont termel, akkor emiatt az életműködések lelassul­nak. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont produkál, akkor viszont a hiperaktivitás jelei mutatkoznak. A pajzsmirigy feladatát az álta­la termelt hormonok révén látja el, ezek képződéséhez pedig jód­ra van szüksége. Szervezetünk nem képes jódot termelni, ezért a táplálék és ivóvíz révén kellene a napi 150 mikrogramm jódszük­ségletünket kielégíteni. A magyar emberek jódellátása azonban je­lenleg elégtelen, ivóvizeink jódtar­talma mindig is alacsonyabb volt, mint a tengerközeli országokban. A mostani jódhiány fő oka, hogy az ivóvizek klórozása számotte­vően hatástalanítja a szerveze­tünkbe korábban így bekerülő jó­dot. Figyelembe véve a vizsgálati eredményeket és az emberek napi ivóvízfogyasztásának a mennyi­ségét, megállapítható, hogy a ma­gyar emberek 80%-a jelenleg jód­hiányban szenved. Mindezeknek ártalmas következményei vannak az egészségre, elsősorban a pajzs­mirigy csökkent működése révén, aminek egyik látható következmé­nye a pajzsmirigy megnagyobbo­dása, az ún. golyva vagy strúma. A csökkent pajzsmirigyműködés­nek azonban sok más megnyilvá­nulása is van, ilyen például a bőr szárazsága, a köröm és haj törede­zése, és az agyi tevékenység zava­ra, amely apátiához vagy depresz­szióhoz vezet.

Magam élethivatásomul a gyer­mekek egészséges születésének elősegítését választottam, erre for­dítom minden energiámat most már lassan 50 éve. Mélységes ag­godalommal tölt el ezért, hogy az említett jódhiány leginkább a gyermekek értelmi fejlődését gá­tolja. Magyarországon a várandó­soknak napi 200 mikrogramm jód (az USA-ban 220 mikrogramm /nap) az ajánlott érték. Ezt a fokozott jódigényt e „másállapot” jellem­ző hormonális állapota, valamint a magzat pajzsmirigyének beindu­lása és az emiatti extra jódigénye magyarázza. Az említett gyako­ri jódhiány miatt azonban ezek az igények nem elégülhetnek ki, ami­nek következménye elsősorban az agy fejlődésének visszamaradása lesz.

Az agy fejlődésében három korszakot érdemes elkülöníteni. Az első periódus a fogamzástól számított 3. héttel veszi kezdetét, amikor a mindenre képes őssejtek­ből kialakulnak az agysejtek, be­lőlük az idegcső, majd ebből az agy és a gerincvelő. Ezzel tulaj­donképpen az idegrendszer váza készül el, amelynek azonban még hosszú időre van szüksége felada­ta teljesítéséhez. A második idő­szakban, a várandóság 12. és 20. hete között megtelik az agy sej­tekkel, mintegy 200 milliárd ideg­sejt teszi majd képessé az embert a gondolkodásra. Végül a váran­dóság harmadik harmadával veszi kezdetét az a hosszú fejlődési sza­kasz, amely a születés utáni élet 3. évének a végéig tart, amikor is ki­alakul agyunk csodálatosan sokré­tű és bonyolult tevékenysége.

Az agy kialakulásának említett második és harmadik fázisában nagyon fontos a fejlődés üteme, mondhatjuk „sebessége”, amit jó­részt a pajzsmirigyhormonok hatá­roznak meg. Sajnos a várandósok többségének a jód ellátása elég­telen, ezért pajzsmirigyhormonja­iknak csök-kent termelése komoly veszélyt jelent magzataik, majd csecsemőik agyának fejlődésé­re. A teljes jódhiány súlyos értelmi fogyatékossághoz vezet, amit kreténségnek neveznek. Szakértők számításai szerint a magzatokat a várandóság második harmadá­tól érő enyhe/mérsékelt jódhiány is az értelmi képességüket (ha ezt ún. intelligenciakvóciensben, te­hát IQ-ban fejezzük ki) mintegy 10-15 egységgel csökkenti. Ma­gyarországon jelenleg a magza­tok-csecsemők 80%-át érő jódhi­ány kb. 1,5 osztályzattal ronthatja le későbbi iskolai teljesítményü­ket, felnőttkori társadalmi hátrá­nyaikat itt nem is említve. Min­denképpen szükség van a jód pótlására, erre szolgál a jódozott só. Várandósoknak azonban in­kább a sófogyasztásuk korlátozá­sát ajánljuk, ezért számukra más módszert kell ajánlani. Az egyik lehetőség a tablettás kiegészítés (a jelenleg Magyarországon forgal­mazott ún. „multivitaminok” egy része tartalmaz jódot), a másik a megfelelő jódtartalmú ásványvi­zek fogyasztása. Az elmúlt években számos or­szágban, pl. az USA-ban, drámai felhívásokban 

hozták a lakosság tudomására a csökkenő jódfo­gyasztást, illetve ennek egészségre ártalmas követ-kezményeit. Külö­nösen fontos a magzatok és gyer­mekek egészségvédelme, hiszen a jövő milyensége tőlük függ. Még­is, hazánkban nagy a csend e téren, a nemzet jövőért felelős vezetők mással, főleg egymással vannak elfoglalva. A következő generáció egészségét és értelmi képességét a jódhiány veszélyezteti, ezért ezt a könnyen kivédhető veszedelmet el lehet, és el kell hárítanunk.

A szerző orvosprofesszor, geneti­kus, egyetemi oktató.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés