Élermiszer adalékok

A lehetséges mellékhatásokat nem kell feltüntetni az áru csomagolásán

Mindennapi mérgeink

Méreg. Általában halálfejes címkével ellátott üvegcsékre, baljósan párolgó lombikokra gondolunk. Nem is tudatosítjuk, hogy szervezetünkbe mindennap kerül valamilyen káros vegyület – nemcsak a levegõ- és vízszennyezés miatt. Sokszor mi magunk emelünk le a polcról és fizetünk boldogan a romboló hatású, szépen csomagolt mérgekért.

ÖSSZEÁLLÍTÁS

"Összetétel: víz, szén-dioxid, karamell, foszforsav, citromsav, aszpartám, K-aceszulfám, aroma, Nátrium-benzoát, koffein" – olvasom egy népszerû üdítõital "light" változatának mûanyag palackján. Tudjuk, mi a víz, és azt is, mi a szén-dioxid. Az elõbbi nyilván benne van a termékben, mert cseppfolyós, az utóbbi is, hiszen tele van buborékokkal. Ám ami a kólát igazán kólává teszi, az a többi nyolc adalékanyag. A karamellnek (E 150) köszönheti barnás színét, a foszforsav (E 338) adja meg kellemesen savanykás ízét, a citromsav (E 330) szintén, ugyanakkor tartósítószerként is hat. Az aszpartám (E 951) és a K-aceszulfám (E 950) édesítõszerek a cukor helyett, az aroma bármi lehet – csak a cég beavatottja tudja. A Nátrium-benzoát (E 211) tartósítószer, a koffein pedig serkentõanyag, amely a kávéban, teában is megtalálható.
Hogy szervezetünk ugyancsak megbirkózhat néhány említett anyaggal, azt nem kötelezõ feltüntetni a csomagoláson. Egy, a gyermekápolással foglalkozó internetes honlap szerint a karamell (tisztán E 150a, még három változata van forgalomban – b, c, d mellékjellel) lehetséges allergén, tehát már kiderült, hogy az arra hajlamosaknál allergiás reakciókat válthat ki. Jelenleg még folynak viták arról, hogy igaz-e az a megfigyelés, amely szerint ezeknek az anyagoknak egy része (mint más "testidegen" anyagok) képes felhalmozódni a szervezetben, és ez idõvel általános allergiát okoz.
A foszforsav a "káros hatása nem ismert" kategóriába tartozik, ez azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy biztonságos, szabadon fogyasztható: a nincs ismert káros hatása kitételben az ismert szón van a hangsúly.
Az anyagok többségét ugyanis nem tesztelték megbízhatóan. Mindenesetre mostanáig nem derült ki róluk semmi különös. Az ártalmatlan hangzású citromsav sem teljesen veszélytelen. A szakértõk szerint az egyetlen bizonyított mellékhatása az lehet, hogy nagy mennyiségben nem tesz jót a fogzománcnak. Tehát hiába light és cukormentes, a fogszuvasodás elkerülhetetlen. A cukor helyett alkalmazott K-aceszulfám szintén olyan anyag, melynek káros hatását egyelõre nem sikerült kimutatni. Ki tudta volna azonban, hogy a másik édesítõ, az aszpartám az idegekre hathat károsan, befolyásolhatja a tanulási képességet, a memóriát és felelõs lehet a krónikus fáradtság szindrómáért.
A következõ az aroma: ez a cég titka, ez az az íz, amelytõl tényleg kóla a kóla. Összetétele számunkra ismeretlen, elképzelhetõ, hogy tartogat még meglepetéseket. A Na-benzoát – és általában a benzoátok – lehetséges allergének. Végül a koffein serkent, ébren tart; ám nagyobb mennyiségben – ezt bárki tapasztalhatja – szívdobogást okozhat.
Ez mind benne van egy üveg Coca-Cola Lightban. Egészségünkre !?

A rossz hírû citromsav

Csupán félreértés?

A citromsav szinte minden növényben, sõt számos állati szövetben is megtalálható. Legnagyobb mennyiségben persze a citromfélékben: a citrom, narancs fõleg miatta savanyú. Már több mint 100 éve használják különbözõ ételek és italok adalékanyagaként (üdítõkben, pékárukban, sajtokban, lekvárokban, zöldségkonzervekben, jégkrémekben, borokban stb.) Az, hogy miért írják róla idõnként, hogy rákkeltõ, valószínûleg egy nyelvi félreértésnek köszönhetõ. A citromsav az egyik olyan anyag, amely szerepet játszik a zsírok, fehérjék és szénhidrátok szén-dioxiddá és vízzé történõ lebontásában. A kémiai folyamat feltárása Sir Hans Adolf Krebs, egy német születésû brit biokémikus nevéhez fûzõdik, és citromsav-ciklusnak, illetve Krebs-ciklusnak is nevezik. A citromsav tehát alapvetõ szerepet játszik a Krebs-ciklusban, de a Krebs szó németül rákot jelent..." – írja a BabaPont.hu. (i-t)

Rendszerezési kavarodás

Miért éppen E-nek hívják?

A kódok E-elõtagja utal arra, hogy az Európai Unió (EU) õsének tekinthetõ EEC-szabványról van szó. A kontinensen jelenleg is ez van a leginkább elterjedve, ám a már említett INS-en kívül sokszor az ún. Színindexet (CI), az Egyesült Államokban használatos CFR-szabvány kódjait, valamint a Merck gyógyszergyártó társaság által összeállított jegyzékszámot (MI) is megadják. Így például az indigó kármin nevezetû színezõanyag E

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés