Minden érzést gondolatok előznek meg. Amennyiben kellemes pozitív gondolataink vannak, érzéseink is kellemesek lesznek. Szeretet, öröm tölt el bennünket, de fordítva is igaz. Legyenek kellemetlen, negatív gondolataink, úrrá lesz rajtunk a félelem, a düh.

Az érzelmek agyunkban az úgynevezett limbikus rendszerben képződnek. Pozitív érzéseink hatására izmaink elernyednek, szívverésünk, légzésünk lelassul, vérnyomásunk alacsonyabb lesz, sejtjeink oxigénfogyasztása csökken, immunrendszerünk is fellélegzik.

A negatív érzelmi állapotot ellenben az agy fenyegetésnek értelmezi. A vegetatív idegrendszer ilyenkor mozgósítja az egész szervezetet. Ez a krónikus stresszhatás számos betegség okozója.

Gates professzora washingtoni egyetem pszichológiai  laboratóriumában érdekes biokémiai kísérleteket folytatott. Kimutatta, hogy az emberi szervezetben lelki hatások, érzelmek  következtében mérgek termelődnek.

A professzor a következő kísérletet hajtotta végre: cseppfolyós levegő elpárologtatásával – 271 Celsius fokra hűtött le kémcsöveket, s aztán különböző lelkiállapotban lévő egyéneket beleleheltetett az üvegcsövekbe. Pár perc után az egészséges és normális lelkiállapotban lévő ember kilégzésének párája színtelen cseppek formájában csapódott le a lehűtött üvegcső falára.

Ha azonban a kísérleti alany erős haragot érzett abban az időpontban , a lecsapódó folyadék nem színtelen, hanem barna színű lett, bánat esetén szürke, lelkiismeret furdaláskor pedig rózsaszín.

A csapadéknak természetesen nemcsak a színe, hanem a kémiai összetétele is más és más volt.

            A kísérletek további folyamán Gates professzornak lassanként elegendő ilyen anyag állt rendelkezésére ahhoz, hogy tengeri malacokkal végezhessen kísérleteket. Amikor a barna anyagot beoltotta a kísérleti állatba, az eleinte rendkívül ingerlékeny lett, majd valóságos dührohamot kapott, fogaival nekiesett a ketrec falának. Kísérleteit többször megismételte, és az eredmények reprodukálhatóak voltak. Annak az embernek a leheletéből kiválasztott méreg, akiben erős gyűlölet tombolt, a kísérleti állatokat nyomban megölte. A professzor megállapította, hogy 10 percig tartó erős gyűlölet elegendő mérget tartalmaz ahhoz, hogy azzal több személyt el lehessen pusztítani. E méreg egyike a legerősebbeknek, melyet a tudomány ismer.

            Gates professzor kísérleteiből az is kiderül, hogy a jó hangulat a szervezetre rendkívül hasznos kémiai anyagokat állít elő ( pl. endorfinokat, melyek morfinszerű fájdalomcsillapító vegyületek). Ezt a megállapítást már sokan igazolták.

Az ember szervezete felszívja az érzelmek, gondolatok hatására képződő mérget, és így önmagát mérgezi meg vele.

Ezek a mérgek éppúgy mint a hormonok, már a legparányibb mennyiségben is igen hatásosak, és salakként gyülemlenek fel a szervezetben.

Valahányszor haragszunk, vagy gyűlölködünk, szervezetünk mérget választ ki.Ezt a mérget kétségtelenül az ellenségnek szánjuk. Azonban az ember ilyenkor önmaga esik áldozatul, ha nem korlátozza rosszindulatú érzéseit.

            Érdekes dr. Vasant Lad közlése, mely szerint az elfojtott mohóság, birtoklási vágy a szívre is és lépre is hathat, az elfojtott félelem és szorongás a veseműködésre, de megváltoztathatja a vastagbél flóráját is. Ennek eredményeképpen a has a képződő gázoktól felfúvódik és fájdalmat okoz. (Ezt a fájdalmat össze lehet téveszteni szív és májbántalmakkal) Az elfojtott érzelmek az immunrendszerre is hatnak, mely allergiás reakciókhoz is vezethet (por-, virágpor-, ételallergia stb).

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés