Prof. Dr. Dinya Zoltán – Dr. Dinya Tamás 2010.04.06. 21:15
A jód (I2) könnyen párolog, gőzei lila színűek, vízben kevéssé oldódik, telített vizes oldata savas (pH 5.5.). Az I2 forma stabilan nem fordul elő, a természetben döntően sói formájában főleg jodid (I-) és jodát (IO3-) formában található.
A jodidion (I-, redukált forma) savas közegben könnyen oxidálható a semleges formává (I oxidált forma). A I- , tehát redukáló szer, míg a I2 IO3- oxidálószerek. A jód (I2) oldódása KI-al fokozható, ilyenkor az oldatban a kitűnően oldódó I3- trijodid anion képződik. A jód különleges elektronszerkezete lehetővé teszi a pozitív töltésű ionok (Pl. I+: jodinium-ion, I2+: dijód-kation illetve a hipervalens jódvegyületek képződését is.
Minden „káros” tulajdonsága ellenére a jód szervezetünk normális működése, számos betegség megelőzése / befolyásolása szempontjából nélkülözhetetlen – az élő szervezetekben előforduló elemek közül a legnehezebb – bio-nyomelem.
A jód eloszlása a Föld felszínén egyenetlen. Viszonylag sok jód található állatokban – növényekben – tehát a tengeri eredetű táplálékokat fogyasztók jód felvétele magas! – de a tengertől távoli belső szárazföldi, főleg hegyes, vidékek jódszegények, az itt élők számára a jódpótlás elengedhetetlen.
A jódhiány ma a Földön a WHO /2007/ adatai szerint mintegy 2 milliárd embert érint, melyeknek egyharmada iskoláskorú! A jódpótlás ma még döntően a konyhasó (NaCl) jódozásával történik (10-70 mgNaI /kg NaCl; egy teáskanál jódozott konyhasó 350-400 μg jódot tartalmaz), azonban egyre inkább terjed a liszt-termékek (kenyér), a tej jódozása, valamint kapható egészséges, magas jódtartalommal rendelkező funkcionális ásványvíz /JODICUM/, illetve jódkoncentrátum /JODIS-KONCENTRÁTUM/. A jódozott konyhasó kapcsán azonban legyünk figyelemmel, hogy az ételbe sóval bevitt jódtartalom a főzés során részben eltűnik; másrészt egészségvédelmi szempontból a só fogyasztás csökkentése ajánlott, ami viszont együtt jár a jódbevitel csökkentésével is.
A szervezetünk a táplálékkal a jódot döntően a tápcsatornából a könnyen felszívódó szervetlen jód, az úgynevezett jodidion (I-) formában veszi fel. A táplálékban előforduló jód más formáinak (pl. I2 szerves jód) a felszívódáshoz előbb jodidformává kell redukálódni. A semleges formáknak (I, I2) is számos fontos szerepe van mind az élelmiszerekben, mind az élettani folyamatokban. Pl. I- -á redukálódik; oxidálódik jodáttá (IO3-), jodidionnal I-3-t képez; gátolja a lipidperoxidációt, s ezzel csökkenti az oxidatív-stressz hatásokat; a C-vitamin regenerációját elősegíti, befolyásolja az aszkorbinsav ↔ dehidroaszkorbinsav illetve a Fe3+↔Fe2+ redoxegyensúlyokat a kénhidak befolyásolásával részt vesz protein (enzim) funkciók szabályozásában. A szervezetnek az ionos és a semleges jódformákra egyaránt szüksége van. A hagyományos terápiában több jódtartalmú gyógyszer / gyógyszerkészítmény alkalmazott, melyek általában káliumjodid (KI) oldatok vagy ionos jódtartalmú készítmények. A jód oxidáló hatása miatt jó fertőtlenítőszer. Erre a célra a legközismertebb a bőrfelületek fertőtlenítésére alkalmazott, a KI-ot tartalmazó 5 %-os alkoholos jódoldat, a „jód tinktúra” illetve a polivinil-pirrodidonhoz kötött jód, un. providon-jód (Betadin). A másik – elsősorban a homeopátia révén egyre inkább előtérbe kerülő – óvatosan fogyasztandó, korántsem veszélytelen – jód készítmény a kiegészítő és az alternatív terápiák által számos problémára (pl. jódpótlás, pajzsmirigy problémák, fibrocisztikus mell-problémák, rák és rák-prevenció stb.) ajánlott / alkalmazott 1829-óta ismert úgynevezett LUGOL-oldat (I2KI), illetve ennek újabb, tabletta formája, az USA-ból induló Interneten is reklámozott, IODORAL A LUGOL-oldat 5 g I2 + 10 g KI 85 ml vízzel készült oldata, tehát ml-enként 125 mg jódot (50 mg I2 + 7.5 mg KI) tartalmaz. (A IODORAL 12.5 mg jódot (5 mg I2 + 7.5 mg KI) tartalmaz tablettánként. [Megjegyzés: a LUGOL-oldat – mely pl. Kanadában és Mexikóban szabadon kapható – az USA-ban – ahol a 2.2 %-nál nagyobb jódtartalmú oldatok forgalmazása kábítószer vonatkozások miatt 2007. 08. 01.-óta szabályozott – csak 30 ml alatti térfogatban forgalmazott.]
A szervezetünkbe került és felszívódott jodidion (I-) az agyalapi mirigy (hipofízis) eredetű, úgynevezett „tiroid-stimulálóhormon” (TSH) szabályozása alatt a vérárammal a pajzsmirigy hámsejtjeibe jut (kb. 0.06 mg/nap), ahol a tirozin-peroxidáz enzim hidrogénperoxid (H2O2) felhasználásával semleges jóddá (I2) oxidálja. A fel nem használt jodidion (I-) később a vizelettel ürül (l. később). A TSH szabályozza / stimulálja a pajzsmirigy hámsejtjeinek növekedését, metabolitikus aktivitását, a sejtek jód felvételét és ezzel a tiroidhomonok termelését. A szervezetünk tehát a pajzsmirigy által szabályozott / befolyásolt élettani folyamatokhoz döntően a semleges jódformát tudja felhasználni / hasznosítani, azaz a normális működéshez a I- / I arány a döntő. A jodidion (I-), mivel H2O2-t fogyaszt, antioxidáns hatású, mely hatás egy sorozat más redoxreakciótól is függ.(A jodidionra (I-) mint antioxidánsra számos más folyamatban is szükség van.) !)
A tiroid hormonogenézisben a meghatározó jelentőségű I- → I oxidációt (organifikációt) követően a képződött jód (I2) a tireoglobulin fehérjébe épül be, ahol az oldalláncokban lévő tirozin aminosavak kb. 70 %-a képes jód felvételre. Ezen tirozin molekulák jódozása mono- és dijódtirozin képződésen át vezet a tetrajód-tironi, más néven TIROXIN (T4) tiroid-prohormon képződéséhez. A T4-ből a szelén /Se/ - tartalmú jódtirozin-dejodináz enzim hatására bonyolult (redox) folyamatokban, ahol a Fe2+/Fe3+, I-, I+, OI- (hipojodit), IO3, H2IO+ stb. ionoknak fontos szerepe van – a három jód atomot tartalmaz TRIJÓD-TIRONIN (T3) képződik. A T3 és a T4 akkor lesznek aktív hormonok, amikor a tireoglobulinról lehasadva a vérárammal a szervek (máj, vese, agy, stb.) sejtjeinek hormonkötő helyeihez (tiroid hormonreceptorok) jutva azokon megkötődnek.
A T3 és T4 közül az T3 20-100-szor biológiailag aktívabb – tehát ez az aktív tiroidhormon – mint a T4, mivel ezt a hormonreceptorok sokkal erősebben kötik, mint a T4-et. A hormonreceptorokhoz kötött T3 hatására meghatározott fehérjék képződnek, melyek közvetítik / létrehozzák azután a pajzsmirigy (tiorid)- hormonok sokféle élettani hatását (pl. ezekre a hormonokra szükség van a fehérje szintézisekben, segítik a nitrogén-visszatartást, a szénhidrátok lebontását, a glükóz felszívódását, a lipolizist, fontos szerepet játszanak a mitokondriális metabolizmus szabályozásában, stb). A tiroidhormonok a májban dejódozódnak, a képződött jód visszakerül a keringésbe, s ezzel a pajzsmirigybe is, illetve a vizelettel kiürül.
A tiroidhormonok sokféle hatása közül talán a legfontosabbak / legjellegzetesebbek a pajzsmirigy- és mell- szövetek anyagcseréjének, a végtagok csöves csontjai hosszirányú növekedésének, valamint az agyműködésnek a befolyásolása. A PAJZSMIRIGY ALULMŰKÖDÉSE / HIPOTIREÓZIS/ - melyben a nem megfelelő táplálkozási jódfelvétel, a jódhiány döntő szerepet játszik! – a T3, T4 termelés cs ö k k e n é s é h e z vezet, ami együtt jár az alapanyagcsere, illetve a tiroidhormon hatások csökkenésével, a számos kórkép kialakulása / befolyásolása mellett növekedésbeli zavarokhoz és szellemi visszamaradottsághoz (kreténizmus) vezet.
A PAJZSMIRIGY TÚLMŰKÖDÉSE /HIPERTIREÓZIS/ többféle patológiás állapotot / betegséget eredményezhet. A hiperfunkció tipikus formája az un. BASEDOW-kór, melyre a pajzsmirigy megnagyobbodása /diffúz struma/, szívműködési problémák (pl. fokozott szívfrekvencia/, fokozott ingerlékenység, pszichés zavarok a jellemzők. A PAJZSMIRIGY MEGNAGYOBBODÁSA /STRUMA, népisesen: GOLYVA/ MIND HIPERTIREÓZIS, MIND HIPOTIREÓZIS ESETÉN FELLÉPHET!A HIPOTIRIODIZMUS-nak – ami a tiroidhormon hiánya miatt kialakult endokrin betegség – az SZÜLETÉSI / KONGENITÁLIS/ és a KIALAKULT / ADAPTIV/ formája létezik. A KONGENITÁLIS HIPOTIRIODIZMUS, kb. 1:4000 arányban fordul elő, a magzat / újszülött nem elegendő tiroidhormon termelése miatt alakul ki, aminek fő, de az anyag / újszülött jódhiánya, de eredhet a magzat / újszülött pajzsmirigyének anatómiai hibájából is. A kongenitális hipotiriodizmus: hosszabb / ismétlődő sárgaság, csökkent aktivitás, nagy születési súly, gyenge súlynövekedés, hipotónia, székrekedés, zajos légzés. A KONGENITÁLIS HIPOTIRIÓIDIZMUS AZ ESETEK TÖBBSÉGÉBEN JÓDPÓTLÁSSAL KÖNNYEN MEGELŐZHETŐ.
AZ ADAPTIV HIPOTIROIDIZMUS az életünk során kialakul és a korral fokozódik. Oka döntően a jódhiány, mely tipikus megnyilvánulásai a struma (60-70 %), illetve a szellemi visszamaradottság (kreténizmus). [Megjegyzés: Már PARACELSUS rámutatott a strúmás anya és a mentálisan retardált gyermek kapcsolatára. Az ilyen gyerekekre a „cretin” /kretén/ szót először DIDEROT használta]. A HIPOTIROIDIZMUS tünetei: levertség, krónikus fáradtság, hízás (túlsúly) teltségérzés, csökkent étvágy, száraz bőr, mell ciszták megjelenése, hideg intolerancia /fokozott fázékonyság/, hajhullás, alvászavarok, izom- / ízületfájdalom, depresszió, értelmi zavarok, csökkent koncentráció képesség és hiperaktivitás (jódhiányos terhes nők gyermekeinél ezek tipikusak!), menstruációs zavarok, székrekedés, látás-, hallás-, beszédproblémák. A STRUMA kialakulásában a jódhiány miatti alacsony T4, T3 termelés, tehát az alacsony T3 hormonszint fokozza a tiroidstimuláló hormon /TSH/ szintjét / aktivitását. Ez a pajzsmirigyben sokféle kedvezőtlen biológiai folyamat, így annak hipertrófiáját, azaz sejtjeinek növekedését / osztódását felgyorsítja, ami a pajzsmirigy rendellenes / kóros megnövekedéséhez, a strúmához vezet, ami később számos kórkép / betegség előzménye lehet. Ilyenek például: szív- és érrendszeri problémák ( ugyanis a csökkentett tiroidhormon termelés növeli a teljes- és az LDL-koleszterin szinteket!), pajzsmirigy tumor, inzulin rezisztencia /2 típusú diabetesz/ kialakulása / fokozódása, rostos izom fájdalom / izomgörcs (fibromialgia, - főleg középkorú nőkre jellemző, ugyanis az ATP szintézis az izomban csökken, aminek eredménye a krónikus fáradtság is).Az esetek többségében a strúma kialakulását követő öt évben – mivel általában ezen túl a pajzsmirigy sérülése visszafordíthatatlan – megfelelő jódpótlással a probléma kezelhető, a pajzsmirigy kórosan megnövekedett mérete csökkenthető. A jódhiány – melyhez más táplálkozási mikro összetevők (mikronutriensek, pl. Se, antioxidánsok, szerves kénvegyületek hiánya is társulhat) - másik (fentebb már említett) megnyilvánulása a strúmával társuló vagy annak következményeként fellépő, MEGELŐZHETŐ - rendszerint fejlődési / növekedési rendellenességekben is megnyilvánuló szellemi visszamaradottság / leépülés ( az IQ 10-15-re lecsökken!). (Ennek egyik formája az un. endemikus kreténizmus, ami ugyanazon a földrajzi területen tömegesen fordul elő). A JÓDHIÁNY FELISMERÉSE / JAVÍTÁSA SPECIÁLISAN FONTOS TERHES / SZOPTATÓS NŐKNÉL, mivel a magzatnál / csecsemőnél agykárosodás, később alacsonyabb intelligenciaszint léphet fel. A JÓD ÉLETTANI HATÁSAI – BÁRMELY ANYAGÉHOZ HASONLÓAN – DÓZISFÜGGŐK. A SZERVEZET SZÁMÁRA A FÖLÖS JÓD, A TÚLZOTT JÓDBEVITEL IS KÁROS! A fölös jód hipotiroidizmushoz, pl. strúmához vezethet főleg azoknál, akiknél már volt valamilyen pajzsmirigy probléma (pl. hipertiroidizmus, autoimmun pajzsmirigy betegség (pl. HASHIMOTO -vagy GRAVES-betegség). A fölös jódbevitelre – a dózistól függően – a szervezet általában háromféleképpen reagál:
· a tiroid hormontermelést / a tiroid aktivitást megzavarja, emiatt strúma és pajzsmirigy rák léphet fel;
· érzékenységi reakciók (pl. csalánkiütés) lépnek fel;
· mérgezési tünetek lépnek fel.
A fölös jódbevitel (pl. a LUGOL-oldat nem orvos által előírt alkalmazása a terhesség alatt, anélkül, hogy az az anya egészségét befolyásolná, a magzatra nézve káros lehet! Hasonlóan, a szoptatás alatt a fölös jódbevitel – mivel megnöveli az anyatej jódtartalmát – hatással lehet a csecsemő egészségére. (Megjegyzés: A LUGOL-oldat csak antitiroid gyógyszerekkel együtt használható!) A HASHIMOTO-betegséget, ami egy autoimmun tiroiditisz, (tünetei: fájdalommentes pajzsmirigy növekedés, (esetleg csomók a pajzsmirigyen), nyaki fájdalom, teltségérzés, állandó alacsony láz) sokan a jódozott konyhasó bevezetésének tulajdonítják. Ma már tudjuk, hogy kialakulásában az oxidatív stressz is szerepet játszik. A szervezet jódháztartását, a jód fogalmát, a jód biológiai hasznosulását, a szervezet jód visszatartását a táplálékaink összetevői alapvetően befolyásolják. A táplálkozási polifenolok (flavonoidok) és szerves kén-vegyületek (pl. a keresztesvirágú zöldségek (pl. brokkoli, karfiol, káposztafélék) glükózinolát összetevői) – melyek szervezetünk normális működése szempontjából NÉLKÜLÖZHETETLENEK – (különösen a serdülő lányok és nők esetében!) GÁTOLJÁK a jód beépülését, a tiroidhormonok termelését.
A gyümölcs és zöldség összetevők, vagy az ezeket tartalmazó táplálék kiegészítők ezen nem kívánt hatásai egyidejű jód bevitellel, pl. jódtartalmú funkcionális víz fogyasztásával ELLENSÚLYOZH ATÓK / ELKERÜLHETŐK.
A SZERVEZET NORMÁLIS MŰKÖDÉSÉHEZ AZONBAN NEMCSAK A PAJZSMIRIGYNEK VAN SZÜKSÉGE JÓDRA!
Normál jódszintű embereknél a pajzsmirigy jódtartalma 15-50 mg, ami kb. 1-3 %-a a testben lévő kb. 1500 mg összjód mennyiségnek. A test jódtartalmának döntő mennyisége más szervek szöveteiben található, ebből az izmok kb. 30-35 %-ot tartalmaznak. /A magzat fejlődése során az anyag optimális jódbevitele alapvetően fontos!). A szervek szöveteiben a jód antioxidánsként is hat. A sejt mitokondriumának /ami a sejt „erőműve”/ normális működésében – mint az már fentebb említésre került – a jódnak fontos szerepe van. A jód ugyanis mint antioxidáns a mitokondrium membránban található telítetlen / politelitetlen zsírsavak jódozásával gátolja a reaktív oxigéntartalmú szabadgyökök /ROS-k/ támadásait, azaz a lipidperoxidációt. A jód ezzel elősegíti a membrán egységességének / integritásának/ fenntartását, amivel elősegíti / fenntartja az ATP, tehát az energia termelését. Ehhez azonban közvetlenül nem a jodidionra (I-), hanem az oxidált formájú jódra (I2) van szükség. A JÓD ÉLETTANI HATÁSAIBAN, A SZELÉNEK IS FONTOS SZEREPE VAN, MINDKETTEN A SZERVEZET ANTIOXIDÁNS HÁLÓZATÁNAK FONTOS ELEMEI.
A legújabb tudományos eredmények bizonyítják, hogy a szervezetünk antioxidáns hálózatának normális egészségvédő – elsősorban kemopreventiv – hatásai szempontjából NEM A JÓD VAGY A SZELÉN ABSZOLÚT MENNYISÉGE, HANEM EZEK ARÁNYA, Se/I A FONTOS / MEGHATÁROZÓ.
A Se/I ARÁNYNAK TEHÁT FONTOS SZEREPE VAN TÖBB – MINDENEK ELŐTT A PAJZSMIRIGY-, A GYOMOR-, A SZÁJÜREGI ÉS MELLRÁK MEGELŐZÉSÉBEN (PREVENCIÓJÁBAN).
A PAJZSMIRIGY rákot a jódhiány és a jódfölösleg (l. strúmaképződés!) egyaránt elősegíti. A jód antioxidáns hatása fontos a gyomor / bél nyálkahártya, az immunrendszer, a nyálmirigyek egészséges működéséhez. A PAJZSMIRIGYRÁK KIALAKULÁSÁBAN / MEGELŐZÉSÉBEN A JÓDNAK ALAPVETŐ SZEREPE VAN. A pajzsmirigy oxidatív sérülése jódhiány (I-) esetén sokkal súlyosabb, ugyanis a hidrogénperoxid (H2O2) szint megnő, hiszen lecsökken a tiroidhormon (T3) szintézis, fokozódik a ROS termelés amit a szelénhiány még fokoz, hiszen a ROS-okat részben semlegesítő, szeléntartalmú enzim, a glutation peroxidáz (GPx) nem / alig működik. A jódfölösleg, a hipertiroidizmus sem jó, mivel csökkenti a tiroglobulin jódozását, a tiroidhormon (T4, T3) termelést. A fölös I- pro-oxidáns hatású a pajzsmirigy sejtekre, a vas és a szelén relatív mennyiségeitől függően, fokozza a lipidperoxidációt. Nagyon fontos, hogy a JÓD-PÓTLÁS MEGELŐZZE / LEGALÁBB IS EGYÜTT JÁRJON A SZELÉN-PÓTLÁSSAL!
A MELLRÁK KIALAKULÁSÁBAN / MEGELŐZÉSÉBEN A JÓDNAK ALAPVETŐEN FONTOS SZEREPE VAN. Japánban a mell tumorok aránya alacsony, amit részben magyaráz a mg/nap nagyságú jódfelvétel, a nyugati világban érvényes μg/nap felvétellel szemben. A mellszöveteknél is érvényes a jód (I-) antioxidáns hatása. A jód a mell tumorok részben függetlenek a pajzsmirigy funkcióktól. Az ösztrogén pozitív mell tumoroknál az ösztrogén utak befolyásolásával gátolja a tumor promóciót. A mell esetében is az I- → I2 oxidálódva fejti ki a jódlipideken keresztül antioxidáns védő hatását. Számos tudományos adat bizonyítja, hogy a mell tumoros nők szöveti jód és szelén szintje alacsony a normál szövetekhez vagy a jóindulatú mell tumorokhoz képest. Egyértelműnek látszik, hogy a I-/Se hiány megkönnyíti a mell tumorok kifejlődését
A SZERVEZET JÓDTARTALMÁNAK FONTOS SZEREPE VAN AZ ELEKTROMÁGNESES / RADIOAKTIV SUGÁRZÁSOK EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAINAK MEGELŐZÉSÉBEN, A HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉBEN. Különösen igaz ez a megállapítás a sugárzásokra különösen érzékeny szervek /pajzsmirigy, here, tüdő, mell, vérképi/ tumorjainak esetében. A fokozottan sugárveszélyes helyen dolgozók számára a jódbevitel (ajánlott érték: 300:400 μg/nap) fokozza a szervezet egészséges jód telítettségét, amivel várhatóan csökkennek a sugárterhelés egészségkárosító hatásai.
A SZERVEZET OPTIMÁLIS JÓDHÁZTARTÁSÁVAL (JÓDFELVÉTEL / JÓDLEADÁS, JÓDHIÁNY / JÓDFÖLÖSLEG KAPCSOLATBAN SOKFÉLE - GYAKRAN ELLENTMONDÓ – ADAT ISMERETES.
A fiziológiai értékek általában a μg, a terápiás értékek a mg tartományokba esnek. A közétett adatok szerint a Földön legmagasabb a jódfogyasztás Japánban, kb. 13.8 mg/nap, a többi helyen 20-200 μg/nap. A szervezet működéséhez szükséges napi jód felvételre ismeretesek fenntartásokkal kezelendő, extrém, ajánlott értékek is, pl. G. E. Abraham (USA) a pajzsmirigy működéséhez 6 mg/nap (!), az egész test napi jódfelvételére 12.5 – 50 mg/nap (!) értékeket ajánl / tart szükségesnek.
A WHO és a tudomány a szervezet jódháztartásának megítéléseire a vizelettel ürülő jód mennyiséget tartja irányadónak, mely tükrözi a kb. jódfelvételt, illetve ezekből következtethetünk a jódhiányra / jód fölöslegre, illetve a strúma, a kreténizmus (várható) rizikófaktorára (l. táblázat). A jód ma elfogadott úgynevezett „ajánlott napi felvétel” (RDA) értékek a következők:
|
|
RDA (μg/ nap)
|
|
serdülők és felnőttek
|
150
|
|
újszülöttek
|
110-130
|
|
gyermekek 1-10 év között
|
90-120
|
|
terhes nők*
|
220
|
|
szoptatós anyák
|
290
|
*az USA-ban a terhességi vitaminban 150 μg/nap van
Az adatokat elemezve a 120-150 μg/nap (17-18 μg/testsúly kg/nap) jódfelvétel felel meg a normális értéknek. Az úgynevezett „felső elviselhető érték” /CUL/ 1100 μg/nap, ami azt jelenti, hogy valamennyi forrásból (táplálék + táplálék kiegészítő + funkcionális víz stb.) maximum kb. 1000-1100 μg jód felvétel ajánlott szervezetünkbe naponta. A 10000 μg/nap jódfelvétel már nem ajánlott, ez már veszélyes is lehet. Természetesen ezek az értékek átlagoltak, különböző humán felmérésekből / esetleg állatkísérletekből származnak. Ezekről egy értelemszerű ± 10-20 % értékben túliakat is elviselhet a szervezet, vagy az optimális működéshez szükséges lehet. Például a 150 μg/nap RDA értéknél nagyobb jódbevitel szükséges a szoptatós anyáknál (a szoptatós mellnél), a nyálmirigyek, a szájnyálkahártya és a csecsemőmirigy /timusz/ optimális működéséhez.
A JÓD FELVETT ÉS BIOLÓGIAILAG HASZNOSULÓ MENNYISÉGÉTŐL FÜGGŐEN BARÁT ÉS ELLENSÉG LEHET!
Szervezetünk normális működéséhez szükséges jód mennyiséget táplálékkal általában nem vesszük fel, szükség van tehát odafigyelő / indokolt mértékű jódpótlásra. Az egészségtudatos preventív táplálkozás és az integrált orvosi terápia igényelheti / szükségessé teheti a jódpótlást. Erre többféle mód, anyag is ismeretes, kapható. A jód felvétel / biológiai hasznosulás döntően függ a jódformáktól (ionos, semleges), ezek arányától, de önmagában a jód (l. fentebb) kevés, optimális hatásához a szelén is szükséges. A jód és a szelén mindenek előtt megfelelő táplálkozási környezetben tud érvényesülni, azaz A JÓD ÉS SZELÉN PÓTLÁS / BEVITEL OPTIMÁLIS FORMÁI A FUNKCIONÁLIS IVÓVIZEK, ILLETVE A FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK.
„IGYUNK ÉS EGYÜNK EGÉSZSÉGÜNKÉRT!”
A szervezet jódháztartásával kapcsolatos adatok / megállapítások
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
