A megsérült japán atomerőműből a kiengedett gőzzel radioaktív jód és cézium távozott a környezetbe – magyarázza Kathryn Higley, az Oregoni Állami Egyetem nukleáris energiát kutató mérnöke. Ez kétféleképpen károsíthatja a szervezetet. Direkt módon okozhat azonnali sejtpusztulást, vagy mutációt hozhat létre a DNS-ben, a test örökítőanyagában. Ha ezeket a mutációkat nem sikerül a szervezetnek a saját javító mechanizmusával korrigálni, rákos betegség alakulhat ki. A radioaktív jód például a pajzsmirigyben szívódik fel, így ezt károsítja, esetleg pajzsmirigyrákot okozva.

De a radioaktív jód rövid idő alatt lebomlik, csupán két hónapig marad a környezetben a baleset után – magyarázza az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet munkatársa, aki 1986-ban a csernobili katasztrófa következményeit is tanulmányozta. Tehát ha a lebomlás után kerül csak a levegőbe a reaktorból a jód, nem okoz egészségügyi kockázatot. A gyermekek veszélyeztetettebbek a pajzsmirigyrák kialakulásában, hiszen az ő pajzsmirigyük még tizedakkora, mint egy felnőtt emberé, így a radioaktív jód sokkal koncentráltabban jelenhet meg benne.

A radioaktív cézium a jóddal ellentétben akár évszázadokig is a környezetben maradhat, ám nem raktározódik el a szervezetben, ahogy a jód a pajzsmirigyben. A csernobili katasztrófa során pillanatok alatt radioaktív részecskék sokasága szabadult a légkörbe. A következő években jelentősen megnövekedett a pajzsmirigyrákos gyermekek száma Ukrajnában és az atomermű környezetében. A növekedés a tragédia után 4-10 évvel jelentkezett. A gyermekek szervezetébe a radioaktív vegyületek leginkább a levélzöldségekkel és tejtermékekkel jutottak. A radioaktív jód hatásai tehát jól észlelhetőek voltak, míg a cézium egészségügyi hatásait nem lehetett kimutatni.

Általánosságban elmondható, hogy nagyon nagy dózisú sugárzásnak kell érnie ahhoz valakit, hogy növekedjen a rák kialakulásának kockázata. Például egy japán munkást 10 rem mértékű sugárzás érte. Ennek hatására fél százalékkal növekedett nála a rák kialakulásának esélye. Ez a sugárzás egyébként olyan mértékű, mintha valakit ötször lett volna CT-vizsgálaton. A természetben egy év alatt körülbelül 0,3 rem mértékű sugárzás éri az embert például a napsugárzásból. Potenciálisan minden sugárzás növeli a rák kockázatát, minél nagyobb, annál jobban.

Körülbelül 200 rem mértékű sugárzásnak kell érnie valakit, hogy sugárfertőzés alakuljon ki. Ez gyakran végzetes, vérzést és egyéb súlyos problémákat válthat ki. A csernobili katasztrófa következményeként körülbelül 140 embernél alakultak ki ezek a tünetek. A japán erőműnél 40 rem mértékű sugárzásról számoltak be. Ez magas érték, ám jól elkülöníthető területen izolálták. Itt nem tanácsos hosszú ideig tartózkodni.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés